2014. június 26., csütörtök

Eljegyezve

Kicsit több mint 1 hete - egészen pontosan 2014.06.17-én, a Spanyol lépcső tetején....
De kezdjük is az elején.

Kitaláltuk, hogy mivel még sosem jártunk Rómában és amúgy is 4 év már nem kevés idő, emlékezetessé tesszük az évfordulót és kiruccanunk néhány napra Rómába.
Kidolgozott utiterv, utiköny, térkép, néhány előre megvásárolt jegy és ajándékba kapott Hop On-Hop off voucher kíséretében és persze jó előre lefoglalt szállás mellett nekiindultunk az első közös külföldi utunknak.

Minden nap teljesítésre kerültek a kitűzött túrák, nevezetességek, amit még a nagy esőzés sem tudott elmosni. (az éppen egy nagy vihart elkapott turistákon mit sem segített a bevándorlók által méreg drágán árult esernyők, esőkabátok hada, amik néhány perc után szétestek a jó minőségre való tekintettel) Mi pedig a saját esernyőinket szorongatva, elképzeléseinket fel nem adva néztünk mident végig és jutottunk vissza minden nap a szálláshelyünkre.

Mikor eljött a kedd reggel az utitervet félretéve (Gézu kérésére - merthogy már olyan régen vágyott a spanyol lépcsőhöz) első utunk a Piazza di Spagna-hoz vezetett. Szerencsére az idő is nekünk kedvezett így volt idő körbemenni majd felsétálni a Spanyol lépcsőn a tetejéig, ahol a szép kilátást ecsetelve néztem a távolba. Amikor oldalra fordultam láttam hogy Gézu mosolyog és mintha izgatott lenne (néztem is, hogy most miért mosolyog?) mire felemelte a kezében tartott bordó bársony, szívecskés gyűrűsdobozt, felnyitotta a tetejét és feltette a 'nagy kérdést': hozzámegyek-e feleségül. - Amint eljutott a tudatomig, hogy most kéri meg a kezemet - persze IGEN-t mondtam, így az ujjamra húzta a napfényben csillogó, csodaszép gyűrűt. (az előkészületekről és a megtervezésről mit sem sejtettem, hozzátéve hogy az ujjaim vékonyságából adódóan a gyűrűt csak készítetteni lehetett, így egy teljesen 'egyedi' (méretét tekintve biztosan) gyűrűvel büszkélkedhetek.)

A nap hátralevő részében még a Trevi kút (ami teljesen fel volt állványozva és a hírekbeli igéretekkel ellentetétben víz hiányában még pénzt sem lehetett beledobni) sem tűnt olyan csalódásnak és persze a Piazza Navona, valamint a maradék néhány napra betervezett program is sokkal izgalmasabbnak és szebbnek tűnt.

Így elérkezett az idő, hogy elkezdhetem szervezni az esküvőmet, amit egy év múlva tartunk. (a pontos időpont még megbeszélés alatt)



                                   

3 megjegyzés: